12. Megujuló energia források
- Miben különböznek a megújuló és a nem megújuló energiaforrások? Milyen előnyeik és hátrányaik vannak?
A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbség alapvetően a fenntarthatóságban rejlik, azonban mindkét típusnak vannak előnyei és hátrányai. A földgáz és a kőolajszármazékok napjaink legelterjedtebb energiaforrásai, mivel nagy fűtőértékük miatt rendkívül hatékonyak, és könnyen szállíthatóak. A fosszilis tüzelőanyagok ugyanakkor idővel kimerülnek, és használatuk óriási környezeti terhekkel jár.
Miért olyan fontosak a megújuló energiaforrások?
A fosszilis energiaforrások, emberi léptékben mérve nem képesek megújulni, vagyis kimeríthetők (akár néhány évtizeden belül), hosszú távon fenntarthatatlanok. Ráadásul a fosszilis tüzelőanyagok égetése komoly környezetszennyezést okoz. A megújuló energiaforrások ezzel szemben azzal a lehetőséggel kecsegtetnek, hogy tisztább, fenntarthatóbb módon biztosíthatják a jövő energiáját.
Nem megújuló és megújuló energiaforrások fajtái
Mi tartozik a két kategóriába? A fosszilis energiahordozók a kőszén, kőolaj, földgáz. Ezek nem megújuló energiaforrások.
A napenergiát, biomasszát, szélenergiát, vízenergiát, tenger hullámzásából kinyerhető energiát, geotermikus energiát és árapály-energiát megújuló energiaforrásoknak, zöld energiának vagy alternatív energiaforrásoknak hívjuk.
Milyen előnyei vannak a megújuló energiaforrásoknak?
A megújuló energiaforrások előnye, hogy gyakorlatilag korlátlan mennyiségben elérhetők, és nem merülnek ki. Emellett bárki számára hozzáférhetők, így nincs közvetlen költségük, ellentétben a fosszilis tüzelőanyagokkal, melyek felkutatása, kitermelése és szállítása bonyolult eszközöket igényel és nagyon költséges. Például a napfényből egyetlen óra alatt annyi érkezik a Földre, mely amennyit az emberiség energiaigényét több int egy évig fedezhetné. Ráadásul mivel felhasználásuk során nem bocsátanak ki káros anyagokat, tisztább energiának számítanak.
Mi a helyzet a megújuló energiaforrások hátrányaival?
Bár a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nagyon komoly környezeti problémákat okoz, a megújuló energiaforrások sem mentesek minden káros hatástól. A megújuló energiaforrások begyűjtéséhez és hasznosításához szükséges eszközök (akkumulátorok, vagy a napelemek) gyártásakor ugyanúgy hulladék keletkezik, és energiafelhasználás is szükséges. Tehát a megújuló energiaforrások önmagukban valóban emissziómentesek, ezáltal zöld energiaként tekinthetünk rájuk – de a kitermelésük, a begyűjtésük már nem az. Ezen kívül közvetlenül is okozhatnak természeti károkat, pl. ha értékes természeti élőhelyeket alakítanak napelem-parkká, vagy a szélturbinákat az állatok vonulási útvonalaira telepítik.
További hátrányuk, hogy, mivel ezek az erőforrások – mint a napfény, a szél vagy a víz – nem állnak mindig rendelkezésre, kiszámíthatatlanabbak, mint a fosszilis energiahordozók. A tárolásuk is nagyobb kihívás, mivel míg a fosszilis energiahordozókat könnyen és hosszú távon tárolhatjuk, addig a megújuló energiák tárolása komplexebb és költségesebb folyamat.
Ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása és fejlesztése nagy kihívás, melyet a jövőben meg kell oldani. Mivel azonban a fosszilis energiaforrások fenntarthatatlanok, az emberiség egyre inkább a megújuló alternatívákra fog támaszkodni.
Tehát a megújuló energiaforrásokra is igaz, hogy minél kevesebbet használunk fel belőlük, annál kevésbé terheljük a környezetet.
Legnépszerűbb megújuló energiaforrások
1. Napenergia:
2.A szél:
3. A víz
Már az ókorban felfedezték, hogy az áramló víz által meghajtott eszközök felhasználhatóak munkavégzésre. A tározós erőművek a gátakkal felduzzasztott nagy tömegű víz energiáját hasznosítják, ez hajtja meg a villamos áramot fejlesztő generátort.
A vízerőmű alacsony üzemeltetési költséggel, üzemanyag költség nélkül és jól szabályozható mértékben termel tiszta villamos áramot. Megépítésük azonban igen költséges, és drasztikus természeti, környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokkal járnak, hiszen létrejöttük teljesen átalakítja a tájat, élőhelyeket szüntet meg, vagy darabol fel. A klímaváltozás tükrében ugyanakkor ezek igen kitettek lehetnek az egyre erősödő aszályok okozta vízhiánynak.
Az árapály- és hullámerőművek a tenger áramlását alkalmazzák szivattyúk vagy vízturbinák meghajtására.
4. A geotermikus energia
A geotermikus energia a Föld belsejében keletkező hő, amelyet használhatunk közvetlen fűtésre, vagy elektromos áram előállítására. Ez az energiaforrás nem függ az időjárási körülményektől, és az évszakok váltakozása sem befolyásolja. Az egyik legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb megújuló energiaforrás.
5. A biomassza
A különböző növényi és állati eredetű szerves anyagokat, hulladékokat is fel lehet használni energiatermelésre. A biomassza közvetlenül elégethető, de előállítható belőle biogáz vagy biodízel üzemanyag. A biomassza felhasználása során tulajdonképpen nem szabadul fel több széndioxid, mint amennyi az élő anyag létrejöttekor a légkörből beépült. Megfelelő alapanyagok felhasználása mellett a biomasszán alapuló energiatermelés, megújuló, fenntartható és segíthet a mezőgazdasági és egyéb szerves hulladékok kezelésében. Nem mindegy azonban, hogy az adott évben keletkezett mezőgazdasági hulladék, vagy pedig évtizedekkel korábban kifejlődött fák anyagát használják energiatermelésre.
Összegzés
Bár sokak számára a napenergia az alternatív energia szinonimája, valójában a leggyakrabban alkalmazott megújuló energiaforrás a szél- és vízenergia. A napenergia felhasználása ugyanakkor rendkívüli ütemben növekszik, és valószínű, hogy a következő években ez lesz a legelterjedtebb megújuló energiaforrás.
A megújuló energiaforrások legnagyobb előnye, hogy nem merülnek ki, hosszú távon fenntarthatóak. Bár tiszta energiának nevezik őket, ez a kifejezés nem teljesen pontos, mivel a megújuló energiaforrások előállítása, begyűjtése és átalakítása során bizonyos környezeti hatásokkal kell számolnunk.
Proiect finanțat de Administrația Fondului pentru Mediu în cadrul Programului vizând educația și conștientizarea publicului privind protecția mediului.
