9. Hulladék kezelés

Vízszennyezés
Vadvilág károsítása
Mikroműanyagok
Légszennyezés
Hulladéklerakók túlterhelése

Kutatók megállapították, hogy az 1950 óta előállított több mint 9 milliárd tonna műanyagból közel 7 milliárd tonna már nincs használatban. A becslések szerint ennek csupán 9% -át hasznosították újra, 12% -át égették el, a fennmaradó 5,5 milliárd tonna, vagyis több mint a fele! pedig az óceánokban és a szárazföldön maradt.

A hulladék okozta szennyezés mértéke

és megelőzési módjai

A műanyag története egy 19. századi probléma megoldásával kezdődött: az elefántcsontból készült biliárdgolyók helyettesítése. Az elefántok túlzott vadászata miatt egyre kevesebb elefántcsont állt rendelkezésre, ezért új anyag után kellett kutatni. Az 1870-ben szabadalmaztatott celluloid, ugyan nem volt tökéletes a biliárdgolyókhoz, de sok más értékes anyag helyettesítésére alkalmasnak bizonyult. Ez lett az első széles körben felhasznált műanyag, amely elindította a műanyagok forradalmát.

A műanyag polimer anyag, vagyis egy nagyon sokszor ismétlődő alegységből felépülő órásmolekula. Az első műanyag, a celluloid, rendkívül tűzveszélyes volt, így hamarosan biztonságosabb alternatívák jelentek meg, például a bakelit. Az 1920-as és 1930-as években számos új típusú műanyagot fejlesztettek ki, mint a polisztirol, vinyl (PVC), akril, nejlon és polietilén, amelyek ma is széles körben használatosak.

Az újabb és újabb anyagok és új gyártási technológiák lehetővé tették a műanyagok gyors és olcsó tömeggyártását, így sokak számára váltak elérhetővé olyan termékek, amelyeket korábban nem tudtak megfizetni.

A műanyag fokozatosan kiváltotta a fát, üveget és szövetet, forradalmasította a csomagolást: műanyag zsákok, csomagolóanyagok, elviteles dobozok és tárolók jelentek meg, amelyek hosszabb ideig frissen tartják az ételeket. Alig néhány évtized alatt ezzel a sokoldalú anyaggal kezdetét vette a műanyag évszázada.

Bár a műanyagból készült tárgyak kényelmet és költséghatékonyságot hoztak, megdöbbentő környezeti problémákat is előidéztek. A legtöbb műanyag nem megújuló alapanyagból (kőolaj, földgáz) készül. A műanyag csomagolásokat egyszeri használatra tervezték, de némelyek évszázadok alatt bomlanak csak le, így hatalmas mennyiségű szemét halmozódik fel. E problémákra századunkban kell megoldásokat találnunk: ilyen lehet a kevesebb műanyag használata, ha lebomló műanyagot állítunk elő, és újabb lehetőségeket keresünk a meglévő műanyagok újrahasznosítására.

Milyen problémákat okozhat a műanyaghulladék?

1. Vízszennyezés:

A műanyag hulladék gyakran kerül a természetbe, különösen a vizekbe (folyók, tengerek, óceánok), ahol hosszú évszázadokig megmarad. A vízpartokon, ártereken felhalmozódó műanyag nem csak a tájképet rontja, a műanyagokból mérgező, vízben oldódó anyagok kerülhetnek a talajvízbe, talajba és vízfolyásokba, szennyezve az ökoszisztémát és veszélyeztetve az élővilágot.

A folyóvizek sok műanyagokot szállítanak az óceánokba. Mivel ezek nem bomlanak le gyorsan, nem tűnnek el nyomtalanul, hatalmas távolságokat képesek megtenni. Az óceáni áramlatok terelik össze a felszínen lebegő, illetve a vízben úszó hulladékokat, melyek öt hatalmas úszó szemétszigetet alkotnak az áramlatok körkörös sodrásában. Közülük a legnagyobb a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget, kiterjedése (1,6 millió négyzetkilométer) nagyobb, mint Mongólia területe.

2.Vadvilág károsítása:

Az állatok, különösen tengeri élőlények, gyakran összetévesztik a műanyagot a táplálékkal, hiszen azok színe, formája megszokott táplálékukra emlékezteti őket. A műanyag elfogyasztása fulladáshoz vagy sérülésekhez vezethet, de gyakori probléma, hogy a tápcsatornában felhalmozódó emészthetetlen műanyag miatt az állatok éhen halnak.

Sok élőlény gabalyodhat bele a természetbe jutó műanyagokba, évente megszámlálhatatlan hal, rák, fóka, teknős, de akár delfin és bálna esik így áldozatul. Kisebb termetű élőlényeket akár egy eldobott palack vagy zacskó is nagy számban ejthet foglyul örökre.

.

3. Mikroműanyagok

A műanyag hulladék gyakran kerül a természetbe, különösen a vizekbe (folyók, tengerek, óceánok), ahol hosszú évszázadokig megmarad. A vízpartokon, ártereken felhalmozódó műanyag nem csak a tájképet rontja, a műanyagokból mérgező, vízben oldódó anyagok kerülhetnek a talajvízbe

4. Légszennyezés

A napsugárzás hatására bomlásnak induló műanyagokból üvegházhatású és mérgező gázok szabadulnak fel. A műanyagok elégetése során erősen mérgező gázok keletkeznek, amelyek légszennyezést okoznak és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, valamint különböző légúti és egyéb egészségügyi problémákhoz.

5. Hulladéklerakók túlterhelése:

A műanyag nagyon lassan bomlik le, így hatalmas mennyiségben halmozódik fel a hulladéklerakókban, tovább terhelve a hulladékgazdálkodási rendszereket. A műanyaghulladék kezelésének és csökkentésének kérdése ezért egyre sürgetőbb globális probléma.