Az első dolog ami a téma kapcsán eszünkbe juthat az a közlegelők tragédiája néven ismert koncepció, amit azt próbálja meg szemléltetni, hogy bár úgy tűnik rövidtávon megéri a természeti erőforrásainkat kizsákmányolni, hosszútávon mindenki veszít vele.

A jelenséget először 1833-ban írta le egy értekezésében William Forster Lloyd közgazdász a falusi területek túllegeltetése körül folytatott vita során. Több mint száz évvel utána Garreth Hardin ökológus a koncepciót felélesztve írta le, mi történik, ha sok egyén osztozik olyan korlátozott erőforrásokon, mint legelők, halászterületek, élőhely, vagy akár tiszta levegő. Hardin szerint az ilyen szituációk a rövidtávú önérdeket erősítik a közjóval szemben, és gyakran végződnek rosszul mindenki számára, túllegeltetést, túlhalászatot, túlnépesedést, levegőszennyezést valamint más társadalmi és környezeti problémát okozva.

És mi a gond ezekkel?