10. Zöld Közlekedés
Az alacsony kibocsátású közlekedés vagy zöld közlekedés olyan közlekedési módokat jelent, melyek környezeti hatása a lehető legkisebb. Azáltal, hogy alacsony széndioxid és károsanyag kibocsájtással járnak, ezek a közlekedési módok hozzájárulnak az emberi környezet fenntarthatóságához, javításához is.
A zöld közlekedésnek számos pozitív hatása van. Javítja a környezet állapotát, az emberek egészségét és a társadalmi jólétet, miközben hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. A környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése és támogatása elengedhetetlen a városok fenntarthatóságának és az ott élők életminőségének javításához.
A zöld közlekedés előnyei
Környezeti előnyök. Az alacsony károsanyag-kibocsátással járó közlekedés elterjedése csökkenti a légszennyezést és a szén-dioxid kibocsátást, ami hozzájárul a globális felmelegedés mérsékléséhez, valamint a levegő minőségének javulásához a városokban. Mivel a zöld közlekedésnek kisebb a területi igénye (kevesebb leaszfaltozott terültre van szükség), elősegíti a városi zöldterületek megőrzését.
Egészségügyi előnyök
Az olyan fenntartható közlekedési formák, mint a kerékpározás és a gyaloglás, kedvezően hatnak az emberi egészségre. Ezek az aktivitások hozzájárulnak a rendszeres testmozgáshoz, amely javítja a fizikai kondíciót, valamint mérsékli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét. Továbbá a zöld közlekedési eszközök használata csökkenti a stresszt és elősegíti a mentális jólétet.
Társadalmi előnyök
A zöld közlekedés előnyei az egész társadalomra is kihatnak, javítják a városi életminőséget. Csökkenteni a zajszennyezést, enyhíti a közlekedési torlódásokat és a parkolási gondokat, így hatékonyabbá téve a városi közlekedést.
Az alacsony kibocsátású közlekedés nem elsősorban elektromos autókkal való közlekedést jelenti, bár a fenntartható közlekedésben ezekre is nagy szükség van. Azonban az elektromos autók önmagukban, nem oldják meg a közlekedés okozta problémákat. A zöld közlekedéshez vezető út lépései fontossági sorrendben a következők:
A közlekedési igények csökkentése
A települések és térségek fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a lakhatás, a munkahelyek, a szolgáltatások és egyéb szükségletek helyben elérhetők legyenek, így csökken a napi közlekedés igénye, nem kell nagy távolságokat megtenni a munkahelyre, iskolába, orvosi ellátásért, vagy bevásárlás miatt.
Fontos, hogy a globális kereskedelmi hálózatokat egyszerűsítsük, és előtérbe helyezzük a helyi termékek előállítását és fogyasztását, ez csökkenti az áruk szállításának környezeti lábnyomát és támogatja a helyi közösségeket.
Nem motorizált közlekedés támogatása
A mindennapi utazások több mint felét olyan rövid távokon tesszük meg, amelyeket gyalogosan, kerékpárral vagy más kisebb, környezetbarát közlekedési eszközzel is könnyen meg lehet oldani. Ha fejlesztjük a nem motorizált közlekedési lehetőségeket – például kerékpárutakat, tárolókat és mikromobilitási pontokat építünk –, és ösztönözzük az embereket arra, hogy autó helyett ezeket használják, akkor jelentősen csökkenthető a személyautók forgalma. Ennek eredményeként az autóközpontú városok emberközpontúvá és fenntarthatóbbá válhatnak.
Alacsony kibocsátású járművek
Csak a fenti lépések után következik az, hogy a megmaradó közlekedési igények kiszolgálását igyekeznünk kell alternatív meghajtású járművekkel megoldani. Ebben az elektromos autók kulcsszerepet játszhatnak. Az elektromos meghajtás nemcsak hatékonyabb és takarékosabb, hanem alacsonyabb szervizigénnyel is jár, így kevesebb hulladék keletkezik (például nem keletkezik használt olaj). Ezek a járművek halkabbak, ami csökkenti a zajszennyezést, és mivel nem bocsátanak ki káros gázokat a működés helyén, a városi levegőminőség is javul. Az elektromos energiát pedig fenntartható módon is elő lehet állítani, ami tovább csökkenti a környezeti terhelést.
Közösségi közlekedés
Az európai városokat nem az autóforgalomra tervezték, a folyamatosan növekvő gépjárműforgalmat az úthálózat egyszerűen nem képes befogadni, függetlenül attól, hogy milyen hajtású járművekről van szó. A helyzet megoldása a gyaloglást és a kerékpározás mellett a közösségi közlekedés fejlesztése: új vonalak, eszközök, hálózatok kialakítása. Ezzel párhuzamosan az autóhasználat korlátozása is erősíti az igényt a közösségi közlekedés iránt. Az eredmény klímaszempontból rendkívül előnyös: még a dízelmotoros buszok is harmadannyi szén-dioxidot bocsátanak ki utaskilométerenként, mint az autók. A villamosok és vonatok pedig akár 90%-kal is csökkenthetik a kibocsátást. Több közösségi közlekedés tehát kevesebb üvegházhatású gázt jelent.
Proiect finanțat de Administrația Fondului pentru Mediu în cadrul Programului vizând educația și conștientizarea publicului privind protecția mediului.
